2025. júl. 8.

Magyar Péter derült égből való berobbanása a köztudatba gyökerestül felforgatta a magyar politikai színteret — a sajtó legalábbis így állítja be, meglepő egységet mutatva: a „Magyar Nemzet”-től a „Telex”-ig, a Szikra Mozgalomtól a Fideszig mindenki az ellenzék meg- és leváltójaként tünteti fel, akár pozitívan, akár negatívan ítéli meg. Magyar úr s pártja — a Tisza Párt — változást ígérnek, s mára az összes burzsoá „véleményvezér” konstatálta, hogy képesek is azt elhozni.

Ha azonban eltekintünk a „demokráciáról” meg a „jogállamiságról” szóló absztrakt és elcsépelt szólamoktól, a Tisza programja nem több, mint a Fideszé egyszerűen újraszövegezve. A Tisza nyugdíjas-támogatást, vidékfejlesztést, a kis- és középvállalkozások támogatását, valamint a migráció visszaszorítását ígéri — épp azt, amit a Fidesz is, mindössze liberális frázisok mögé bújtatva; újat mindenesetre semmiképp sem tartalmaz.

No de ha a Tisza ily kevéssé különb a Fidesznél, mire ez a sok felhajtás?

Magyar úr pártja nem önerőből ilyen népszerű; népszerűsége abból fakad, hogy az összeurópai burzsoázia (és a magyar burzsoázia egy része) beállott mögé s pénzeli, reklámozza és mindenféle egyéb intrikákkal támogatja. A Tisza vezetői persze vannak elég ravaszok, hogy közvetlen támogatást külföldről ne fogadjanak el — mégis, külföldi pénz tartja őket életben, akkor is, ha sohasem érinti bankszámlájukat. A Tisza egy merőben mesterséges mozgalom.

A helyes kérdés talán az volna: miért éri meg a burzsoáziának ez a befektetés? Hisz tudjuk, a burzsoát egyetlen dolog izgatja: vagyonának gyarapítása. Hogyan járul ehhez Magyar úr? A Tisza szponzorai két csoportra oszlanak, s ennek megfelelően a válasz is kétszeres. Sőt, háromszoros, hisz alávetett szerepe ellenére a Tisza tömegbázisa sem elhanyagolható. Vizsgáljuk meg e csoportokat közelebbről.

Először. A Tisza irányító bázisa a magyar burzsoázia liberális frakciója — elsősorban azok a burzsoák, akiket személyes érdek fűz valamely nyugat-európai nagyvállalathoz. Azért támogatják, hogy megszabadulhassanak az Orbán-féle gazdasági nacionalizmustól; hogy visszahozzák a régi, összeurópai szabadkereskedelmi rendszert.

Másodszor. A magyar liberális burzsoázia támogatójaként lép fel az összeurópai burzsoázia — azon cégek tulajdonosai, melyektől az első csoport függ. Szerepe meghatározó, közvetlenül azonban mégsem irányít; mindössze külső pártfogóként lép fel.

Harmadszor. A Tisza tömegbázisát a Fideszből kiábrándult kispolgárság képzi. Megelégelte a gazdasági instabilitást, az emelkedő árakat, a vidék hanyatlását és legfőképp a folyamatosan növekvő korrupciót. Nem bízott a régi ellenzéki pártokban, s a Tisza képes volt e tanácstalanságát — társadalmi osztályhelyzetéből fakadó naivitása révén — kihasználni. fakadó kihasználni. Magyar úr a kispolgárokat szólítja meg, bár programja alig-alig segíti őket.

Az igazság tehát az, hogy a Tisza és az egész „rendszerváltó” mozgalom nem más, mint a burzsoázia kísérlete az megvadult bürokraták megfegyelmezésére és/vagy leváltására. Valódi változást nem hoz és nem is képes hozni. Élő bizonyítéka, hogy a modern, kapitalista állam sohasem fogja a munkások érdekeit képviselni.

Magyar Péter Orbán Viktor ellenségének tűnhet, de valójában egy és ugyanazon oldalon küzdenek: a burzsoázia, a gazdagok oldalán.

A Tisza és a Fidesz viszonya nem ellenséges küzdelem, hanem baráti versengés.

— Pesti Ervin