2025. dec. 6.

A büntetés sosem a büntetettnek szól. Hogy is szólhatna? A büntetett már elkövette tettét; csak mert tömlöcbe zárják a merénylőt, áldozata még nem tér vissza a halálból. Nem — a büntetés mindig az ártatlannak szól, ill. helyesebben az egyelőre ártatlannak. A leendő vétkes elé áll, s azt mondja: „Nézd csak! Ő már megtette, amit te tenni készülsz. Mondd, megéri-e?” A büntetés célja egyszóval — az elrettentés, akármiképp racionalizálják is.

Maja német antifasisztát Drezdában azzal a váddal tartóztatták le, hogy 2023 februárjában nácikat vert, majd illegálisan kiadatták Magyarországra. Most akár 24 évre börtönbe kerülhet.

De a büntetés sosem a büntetettnek szól; mindig a az ártatlannak. Maja csak eszköz; áldozat, de nem célpont. Pere valójában a szocialistáknak, a proletároknak, egyszóval mindenütt a tőke ellenségeinek szól.

Kormányozni annyi, mint példát statuálni — ez az általános megállapítás annál igazabb a burzsoá állam esetében, hisz a munkások milliós tömegeihez viszonyítva az csak jelentéktelenül csekély erőket képes mozgósítani. Nyílt csatában sose tarthatná vissza a dolgozók rohamát. A kormány tehát „övön aluli” megoldásokra, a züllesztésre és az egyéni megfélemlítésre, a rendbontásra, a kínzásra s a hol hiteles, hol hiteltelen fenyegetőzésre, egyszóval a titkosrendőri módszerekre kell hogy hagyatkozzék.

A burzsoá rendőrség nem egyéb, mint papírtigris — rémisztőnek tetszik, holott végső soron gyönge és sérülékeny. Mindent háromszor meg kell tehát torolnia, hisz ha csak egyszer is elengedi, aki vétett ellene, kibúvik a szög a zsákból s illuzórikus uralma mindjárt szertehullik.

Küzdenünk kell Majáért s bajtársaiért, nemcsak azért, mert a polgári önkény áldozatai, de azért is, mert büntetésük egyben elrettentő a nép számára. Ha azonban nem hátrálunk meg, s kivívjuk szabadságukat, egyszerre a magunk felszabadulásához is közelebb jutunk: leleplezzük az államot, hogy valójában papírból van, s hiába rémisztő — ártalmatlan.

Szabadságot Majának!

— Pesti Ervin