Ezt a határozatot a Szervezőbizottság 2026. márc. 21-én körkérdéssel hozta meg.
[1] A Szervezőbizottság azzal a céllal alakult, hogy felépítsen egy új kommunista pártot, méghozzá tetőtől talpig tudatosan, a kezdetektől fogva az antirevizionista marxizmus–leninizmus alapján.
[2] A tudatos pártépítésnek nyilvánvaló feltétele a szervezeti célok tudatos megállapítása. A kezdetekben ez elsősorban elméleti kérdések megválaszolását jelentette; jelen fejlődési stádiumunkban azonban képbe kerülnek a gyakorlati, tehát strukturális kérdések.
[3] Ezeket megválaszolandó, a Szervezőbizottság a párt tervezett szervezeti felépítését a következőkben határozza meg:
1. Pártszervezetünk mintái az Össz-szövetségi Kommunista (bolsevik) Párt és a Kommunisták Magyarországi Pártja. Elnevezési kultúránkat, mintegy tisztelegve saját történelmünk előtt, az utóbbitól kölcsönözzük.
2. Szervezetünk a demokratikus centralizmuson alapszik, tehát:
a) A döntéseket demokratikusan, vita és szavazás útján hozzuk.
b) A vezető szervek mind alulról fölfelé választottak.
c) A felsőbb szervek határozata kötelezi a tagokat és az alsóbb szerveket.
d) Egyet nem értés esetén a kisebbség aláveti magát a többségnek.
3. Minden párttagtól elvárt a legszigorúbb pártfegyelem, nemcsak a párt szervezte munkában, hanem az élet minden terén – a párttagnak mindig a párt vonalának szellemében kell viselkednie, úgy magánéletében, mint a tulajdonképpeni pártéletben.
1. Az alapszerv a párt legkisebb önálló egysége. Alapszerv területi (települési, járási stb.) vagy intézményi (üzemi, hivatali stb.) szinten létesíthető. Az alapszerv lehet sejt vagy frakció.
2. A sejt az adott területen élő, üzemben dolgozó stb. párttagokat tömöríti. A frakció a párttagok párton kívüli testületben, szervezetben (népképviseleti szervek, pártok) dolgozó csoportja.
3. Az alapszerv legfőbb fóruma a taggyűlés. A kisebb alapszervek élén titkár és titkárhelyettes, a nagyobbak élén titkárság áll, mely első és másodtitkárból, továbbá az egy-egy ügykört irányító titkárokból tevődik össze.
1. A helyi pártszervezet az alapszerveket területi vagy – nagyobb intézmények esetében – intézményi szinten csoportosító szervezet.
2. A helyi pártszervezet legfőbb fóruma a pártértekezlet, mely kisebb létszámoknál a pártszervezet összes tagjából, nagyobb létszámoknál az egyes alapszervek és az alárendelt helyi pártszervezetek küldötteiből áll.
3. A helyi pártszervezet élén pártbizottság áll, amelyet a pártértekezlet választ. A kisebb munkavolumenű pártbizottságokat titkár és titkárhelyettes, a nagyobb munkavolumenűeket első és másodtitkárból, továbbá az egyes ügyköröket vezető titkárokból álló titkárság vezeti.
4. A nagyon nagy létszámú pártbizottságok a mindennapi munka végzésére intéző bizottságot, a bizottsági munka szervezésére elnököt és elnökhelyettest választhatnak.
5. A fontosabb helyi bizottságok mellett a központi bizottságéhoz hasonló osztályok hozhatók létre és a központi bizottsághoz hasonlóan albizottságokat választhatnak.
1. A központi pártszervezet a párt egészet irányító szervezet.
2. A központi pártszervezet legfőbb fóruma a pártkongresszus, amely a helyi pártszervezetek és/vagy alapszervek küldötteiből áll. Legális működéskor a küldötteket a pártértekezletek, illegális működéskor vagy szükséghelyzetben a pártbizottságok delegálják.
3. A központi pártszervezet élén a pártkongresszus által választott központi bizottság áll. A központi bizottság a mindennapi munka intézésére politikai bizottságot (politbüro), szervező bizottságot (orgbüro) és titkárságot választ, és szükség szerint létrehoz egyéb alárendelt testületeket is.
4. A politikai bizottság kidolgozza a párt stratégiai és taktikai vonalát; kisebb jelentőségű és sürgős ügyekben döntést hoz, nagyobb jelentőségűekben a központi bizottságnak javaslatot tesz.
A szervező bizottság irányítja és felügyeli a pártszervezetek munkáját, határoz a káderkérdésekben és a politikai bizottsághoz hasonlóan dönt és javaslatot tesz a szervezeti ügyekkel kapcsolatban.
5. A politikai és a szervező bizottságot többnyire az adott ügykörért felelős titkár (főtitkár vagy politikai titkár, ill. szervező titkár) vezeti, azonban ha szükséges, a központi bizottság kinevezhet hozzájuk külön elnököt és elnökhelyettest.
6. A titkárság a központi bizottság végrehajtó szerve; tagjai a központi bizottság titkárai, akik egy-egy ügykört vezetnek. A titkárságot a főtitkár, valamint a másodtitkár vagy főtitkárhelyettes vezeti.
A központi bizottság titkárságának irányítása alatt működnek a központi bizottság osztályai és alosztályai. A titkárság, ill. az egyes titkárok kinevezik az osztály- és alosztályvezetőket és irányítják azok munkáját.
7. Ha szükségesnek bizonyul, a központi bizottság a bizottsági munka szervezésére elnököt és elnökhelyettest is választhat.
1. A tagsággal való konzultáció végett a pártbizottságok vagy a központi bizottság konzultatív értekezletet hívhatnak össze. Ezeknek összetételét – mivel formális hatalommal nem bírnak – maga az összehívó bizottság határozza meg; többnyire azonban az adott terület pártszervezeteinek titkáraiból, első titkáraiból, elnökeiből tevődik össze.
2. A pártmunka egyeztetése végett a pártbizottságok vagy a központi bizottság pártfunkcionárius értekezletet tarthat. Ezeken a pártfunkcionáriusok egy adott kategóriája – például a pártlapok szerkesztői – vesznek részt. Ennek egy fajtája a pártaktíva-értekezlet, amin az adott terület legaktívabb pártmunkásai ülnek össze. Ezek összetételét szintén az összehívó bizottság határozza meg.
1. A szabályok és a program követésére, a forradalmi erkölcs betartására ellenőrző bizottságok ügyelnek. Minden helyi és központi pártszervezet rendelkezik ellenőrző bizottsággal.
2. Legális működéskor a helyi ellenőrző bizottságokat a helyi pártértekezletek, a központi ellenőrző bizottságot pedig a pártkongresszus, illegális működéskor vagy szükséghelyzetben a pártbizottságok, ill. a központi bizottság választják. Az ellenőrző bizottságok az őket megválasztó szervnek felelnek.
3. Szükség esetén az ellenőrző bizottságok mellé, a pártpénztárral és a párt birtokában levő tulajdonnal kapcsolatos ellenőrzésre revíziós bizottságok is választhatók.
1. A pártszervekben a pártapparátus vezetője a titkár, első titkár vagy főtitkár. Az elnök feladata mindössze a pártszerv közvetlen ügyeinek (ülések szervezése, levezetése stb.) intézése.
2. Normális működés esetén a tagok egyharmada többnyire jogosult rendkívüli pártkongresszust vagy pártértekezletet összehívatni. A pártbizottságok vagy a központi bizottság saját indítványára is összehívhatják őket.
3. A pártbizottságok tagjainak joga van konzultatív szavazattal részt venni az intéző bizottságok, a központi bizottság tagjainak a politikai és a szervező bizottságok ülésein.