====== Határozat a pártszervezetről ======

//Ezt a határozatot a Szervezőbizottság 2026. márc. 21-én körkérdéssel hozta meg.//

[1] A Szervezőbizottság azzal a céllal alakult, hogy felépítsen egy új kommunista pártot, méghozzá tetőtől talpig tudatosan, a kezdetektől fogva az antirevizionista marxizmus–leninizmus alapján.

[2] A tudatos pártépítésnek nyilvánvaló feltétele a szervezeti célok tudatos megállapítása. A kezdetekben ez elsősorban elméleti kérdések megválaszolását jelentette; jelen fejlődési stádiumunkban azonban képbe kerülnek a gyakorlati, tehát strukturális kérdések.

[3] Ezeket megválaszolandó, a Szervezőbizottság a párt tervezett szervezeti felépítését a következőkben határozza meg:

===== I. Alapvetések =====

1. Pártszervezetünk mintái az Össz-szövetségi Kommunista (bolsevik) Párt és a Kommunisták Magyarországi Pártja. Elnevezési kultúránkat, mintegy tisztelegve saját történelmünk előtt, az utóbbitól kölcsönözzük.

2. Szervezetünk a demokratikus centralizmuson alapszik, tehát:

a) A döntéseket demokratikusan, vita és szavazás útján hozzuk.\\
b) A vezető szervek mind alulról fölfelé választottak.\\
c) A felsőbb szervek határozata kötelezi a tagokat és az alsóbb szerveket.\\
d) Egyet nem értés esetén a kisebbség aláveti magát a többségnek.\\

3. Minden párttagtól elvárt a legszigorúbb pártfegyelem, nemcsak a párt szervezte munkában, hanem az élet minden terén – a párttagnak mindig a párt vonalának szellemében kell viselkednie, úgy magánéletében, mint a tulajdonképpeni pártéletben.

===== II. Alapszervek =====

1. Az alapszerv a párt legkisebb önálló egysége. Alapszerv területi (települési, járási stb.) vagy intézményi (üzemi, hivatali stb.) szinten létesíthető. Az alapszerv lehet sejt vagy frakció.

2. A sejt az adott területen élő, üzemben dolgozó stb. párttagokat tömöríti. A frakció a párttagok párton kívüli testületben, szervezetben (népképviseleti szervek, pártok) dolgozó csoportja.

3. Az alapszerv legfőbb fóruma a taggyűlés. A kisebb alapszervek élén titkár és titkárhelyettes, a nagyobbak élén titkárság áll, mely első és másodtitkárból, továbbá az egy-egy ügykört irányító titkárokból tevődik össze.

===== III. Helyi pártszervezetek =====

1. A helyi pártszervezet az alapszerveket területi vagy – nagyobb intézmények esetében – intézményi szinten csoportosító szervezet.

2. A helyi pártszervezet legfőbb fóruma a pártértekezlet, mely kisebb létszámoknál a pártszervezet összes tagjából, nagyobb létszámoknál az egyes alapszervek és az alárendelt helyi pártszervezetek küldötteiből áll.

3. A helyi pártszervezet élén pártbizottság áll, amelyet a pártértekezlet választ. A kisebb munkavolumenű pártbizottságokat titkár és titkárhelyettes, a nagyobb munkavolumenűeket első és másodtitkárból, továbbá az egyes ügyköröket vezető titkárokból álló titkárság vezeti.

4. A nagyon nagy létszámú pártbizottságok a mindennapi munka végzésére intéző bizottságot, a bizottsági munka szervezésére elnököt és elnökhelyettest választhatnak.

5. A fontosabb helyi bizottságok mellett a központi bizottságéhoz hasonló osztályok hozhatók létre és a központi bizottsághoz hasonlóan albizottságokat választhatnak.

===== IV. A központi pártszervezet =====

1. A központi pártszervezet a párt egészet irányító szervezet.

2. A központi pártszervezet legfőbb fóruma a pártkongresszus, amely a helyi pártszervezetek és/vagy alapszervek küldötteiből áll. Legális működéskor a küldötteket a pártértekezletek, illegális működéskor vagy szükséghelyzetben a pártbizottságok delegálják.

3. A központi pártszervezet élén a pártkongresszus által választott központi bizottság áll. A központi bizottság a mindennapi munka intézésére politikai bizottságot (politbüro), szervező bizottságot (orgbüro) és titkárságot választ, és szükség szerint létrehoz egyéb alárendelt testületeket is.

4. A politikai bizottság kidolgozza a párt stratégiai és taktikai vonalát; kisebb jelentőségű és sürgős ügyekben döntést hoz, nagyobb jelentőségűekben a központi bizottságnak javaslatot tesz.

A szervező bizottság irányítja és felügyeli a pártszervezetek munkáját, határoz a káderkérdésekben és a politikai bizottsághoz hasonlóan dönt és javaslatot tesz a szervezeti ügyekkel kapcsolatban.

5. A politikai és a szervező bizottságot többnyire az adott ügykörért felelős titkár (főtitkár vagy politikai titkár, ill. szervező titkár) vezeti, azonban ha szükséges, a központi bizottság kinevezhet hozzájuk külön elnököt és elnökhelyettest.

6. A titkárság a központi bizottság végrehajtó szerve; tagjai a központi bizottság titkárai, akik egy-egy ügykört vezetnek. A titkárságot a főtitkár, valamint a másodtitkár vagy főtitkárhelyettes vezeti.

A központi bizottság titkárságának irányítása alatt működnek a központi bizottság osztályai és alosztályai. A titkárság, ill. az egyes titkárok kinevezik az osztály- és alosztályvezetőket és irányítják azok munkáját.

7. Ha szükségesnek bizonyul, a központi bizottság a bizottsági munka szervezésére elnököt és elnökhelyettest is választhat.

===== V. Konzultatív értekezletek és pártfunkcionáriusok értekezletei =====

1. A tagsággal való konzultáció végett a pártbizottságok vagy a központi bizottság konzultatív értekezletet hívhatnak össze. Ezeknek összetételét – mivel formális hatalommal nem bírnak – maga az összehívó bizottság határozza meg; többnyire azonban az adott terület pártszervezeteinek titkáraiból, első titkáraiból, elnökeiből tevődik össze.

2. A pártmunka egyeztetése végett a pártbizottságok vagy a központi bizottság pártfunkcionárius értekezletet tarthat. Ezeken a pártfunkcionáriusok egy adott kategóriája – például a pártlapok szerkesztői – vesznek részt. Ennek egy fajtája a pártaktíva-értekezlet, amin az adott terület legaktívabb pártmunkásai ülnek össze. Ezek összetételét szintén az összehívó bizottság határozza meg.

===== VI. Ellenőrző és revíziós bizottságok =====

1. A szabályok és a program követésére, a forradalmi erkölcs betartására ellenőrző bizottságok ügyelnek. Minden helyi és központi pártszervezet rendelkezik ellenőrző bizottsággal.

2. Legális működéskor a helyi ellenőrző bizottságokat a helyi pártértekezletek, a központi ellenőrző bizottságot pedig a pártkongresszus, illegális működéskor vagy szükséghelyzetben a pártbizottságok, ill. a központi bizottság választják. Az ellenőrző bizottságok az őket megválasztó szervnek felelnek.

3. Szükség esetén az ellenőrző bizottságok mellé, a pártpénztárral és a párt birtokában levő tulajdonnal kapcsolatos ellenőrzésre revíziós bizottságok is választhatók.

===== VII. Egyéb megjegyzések =====

1. A pártszervekben a pártapparátus vezetője a titkár, első titkár vagy főtitkár. Az elnök feladata mindössze a pártszerv közvetlen ügyeinek (ülések szervezése, levezetése stb.) intézése.

2. Normális működés esetén a tagok egyharmada többnyire jogosult rendkívüli pártkongresszust vagy pártértekezletet összehívatni. A pártbizottságok vagy a központi bizottság saját indítványára is összehívhatják őket.

3. A pártbizottságok tagjainak joga van konzultatív szavazattal részt venni az intéző bizottságok, a központi bizottság tagjainak a politikai és a szervező bizottságok ülésein.